Dan és a szerelem
Mit is csináljon egy, a tanév elején járó egyetemista (aki szentül megfogta heterosexuális élettársával, hogy a jövő héttől tanul) egy erősen november véginek érződő, valójában szeptemberi szombat délutánon a 16780 vármegye és a Szeretünk Fletó elnevezésű felvonulásai közepette?
Menjen el egy moziba egy régi jó ismerőssel, és nézze meg Steve Carrell (40 éves szűz, Office) és Juliette Binoche (Csokoládé) közös moziját. Kicsit sírós, kicsit nevetős, de mindenképpen kellemes. Lenyűgöző színészi játék az élet kifürkészhetetlen szituációi közepette. Dan, vagyis Steve, vagyis a főszereplő egy özvegy 40-es csávó, aki 4 éve próbálja 2 kamasz és egy még édesen ártatlan, de nagy igazságokat megmondó negyedikes kislányát nevelni. De hát mondjuk ez önmagában nem könnyá feladat. Évente egyszer elmennek egy családi hétre, ahol a közel 15 fős család (Reszkessetek Betörők feeling) szeretetben és megértésben tölti szabadidejüket. Mondjuk én ilyet nem láttam még, és szerintem nem is fogok. Dan a véletlen folytán testvére új barátnőjébe szeret bele, akivel egy könyvesboltban találkozik.
Ezt a seregnyi gond és problémahalmazt próbálja megoldani a filmecske. 2 dologra jöttem rá.
1. Szerelmes vagyok Steve Carrelba, de sajnos hülye műfogsora van.
2. Juliette Binoche nem plasztikáztat, ugyanakkor nem is nagyon öregszik.
Mit is mondhatnék még? Tessék mozizni.